Matrend

cropped matrend magazin.png

A magyar agrárközgazdász, Raskó György, szerint az év első tíz hónapjában a hazai élelmiszerek forgalma 15-16 százalékkal csökkent. Az Agrárkamara is figyelmeztet arra, hogy az olcsó importáruk kiszorítják a magyar élelmiszereket a boltok polcairól.

Az utóbbi időben egyre több feltűnően kedvezményes akció jelenik meg az élelmiszeráruházakban, és nem csak a kormány által előírt kötelező akciók miatt. Az akciókban található termékek többsége külföldről érkezik, ami ellentmond a logikának, miszerint a magyar termék olcsóbb lenne, mivel helyben állítják elő, ami kevesebb szállítási költséget jelent. Az importáruk mégis olcsóbban kerülnek a polcokra a magyar termékekhez képest.

Az Agrárgazdasági Kamara közleményében figyelmeztet arra, hogy az olcsó importáruk kiszorítják a magyar élelmiszereket a boltokból. Ez a tendencia három éves időszak után tört meg, részben az élelmiszerinfláció hatására, ami miatt a magyar vásárlók árérzékenyebbek lettek.

A változások fő oka 2004-ben kezdődött, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma minden évben nagyobb volt, mint a hazai élelmiszeripar belföldi értékesítésének növekedése. Ennek eredményeként a külföldről behozott importáruk részesedése folyamatosan emelkedett. A külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok megjelenése tovább erősítette ezt a tendenciát.

A multik már két évvel ezelőtt tíz százalékkal növelték az importáruk arányát a hazai élelmiszerekkel szemben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatása szerint a magyar termékek aránya 70 százalék körüli, míg 6 évvel korábban még csaknem 80 százalék volt. A legtöbb magyar terméket a Reál üzleteiben lehetett találni, míg a legkevesebb a Lidl kínálatában volt.

A nagyobb veszteséget a magas hozzáadott értékű élelmiszerek szenvedték el, például sajtok, sonkák, joghurtok, gyümölcslekvárok. A kormányzat által bevezetett különadók, például a népegészségügyi termékadó (neta) és az EPR-díj, tovább nehezítették a helyzetet. Az EPR-díj, vagy kiterjesztett gyártói felelősség, az iparági szereplőkre jelentős terhet ró, és az infláció csökkenését is lassítja.

Raskó György szerint a magyar kormány is felelős a helyzetért, mivel különadókkal sújtotta az élelmiszeripart, elvesztve ezzel belföldi versenyképességét. Az importáruk súlyosan konkurensnek bizonyultak a magyar termékekkel szemben, és a kormányzati intézkedések hosszú távon a magyar gazdaság lefelé tartását eredményezhetik.

via szeretlekmagyarorszag.hu

Facebook hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük