Évente 21 milliárd forint vadkár keletkezik, ebből csupán 3 milliárd forintot térítenek meg a mező- és erdőgazdálkodóknak – állítja az agrárkamara. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elérkezettnek látja az időt, hogy határozottan kiálljon a gazdák érdekei mellett ezen a területen is.
Az elmúlt két évtizedben a vadkárok mértéke szinte folyamatosan emelkedett – olvasható a közleményben. Ennek fő oka a vad túlszaporodása: hatvan év alatt az öt nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) létszáma legalább ötszörösére nőtt,
míg napjainkban 17-szer több nagyvadat ejtenek el, mint az 1960-as években. Tudományos számítások szerint hazánkban mintegy 800 ezer nagyvad él, és az állomány felduzzadt voltát jelzi, hogy évente 1,4 millió tonna táplálékot fogyasztanak el. Ennek mindössze 8 százaléka (110 ezer tonna) jut el vadtakarmányként a területükre a vadgazdálkodási egységek által, a többit pedig az erdőkből és szántóföldekről veszik igénybe a vadak. Óvatos becslések szerint a nagyvadállomány táplálékigényének felét, mintegy 700 ezer tonnát, vadkárként kell számon tartani.
A vadkár értéke eléri a 21 milliárd forintot, miközben a gazdák csupán alig több mint 3 milliárd forintot kapnak megváltozott körülmények miatt. A vadkár megtérítését a termelők a vadászatra jogosultaktól nehezen vagy hosszú időn keresztül tudják érvényesíteni. Ezért a NAK úgy döntött, hogy céget alapít, és vállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek peres ügyekben való behajtását,
ezáltal biztosítva, hogy az érintettek minél gyorsabban hozzájussanak az őket megillető pénzhez. Ezzel a lépéssel a NAK szigorúbb helytállást kíván elérni a vadászatra jogosultaknál a gazdálkodói követelések kielégítése terén.
via infostart.hu