Az ingatlanok kiadására vonatkozóan a legélénkebb időszak augusztusra és szeptemberre esik, amikor a legtöbben keresnek bérelhető házat vagy lakást. Az egyetemi tanév kezdetével gyorsan elfogynak a kiadó albérletek, így fontos, hogy a hosszú távú lakáskiadás szabályait tisztázni tudjuk.
Azok, akik lakóhelyüktől távol tanulnak vagy dolgoznak, gyakran az ingatlanbérlet segítségével oldják meg a lakhatásukat. A bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Az érvényes lakásbérleti szerződés mindig szükséges a bérlők számára, és a havi lakbér kifizetése is dokumentálásra szorul. A legegyszerűbb megoldás, ha a bérlők átutalással fizetnek, és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a “bérleti díj” megnevezést.
Az albérletpiac beindult az egyetemi hallgatók rohamának köszönhetően: a lakásokat úgy igénylik, mintha nincs holnap.
Az ingatlankiadás során nem mindig szükséges az adószám megszerzése, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Magánszemélyként bérbeadás esetén, ha nem turisztikai céllal történik, a bérbeadás alapvetően áfamentes. A havi lakbér bevételekor átvételi elismervényt kell kiállítani, amely rögzíti a bevételt írásban.
A bérbeadás teljes bevételéből két fő módon számítható ki a jövedelem. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amely a bevételt csökkenti az igazolható költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés révén. A másik lehetőség 10 százalékos költséghányad levonásával számolja ki a bérbeadó a teljes bevételt. A jövedelem után negyedévente előlegfizetési kötelezettség keletkezik, és az éves személyi jövedelemadó-bevallásban az ingatlanbérbeadásból származó jövedelemként kell nyilvántartani. Az adó mértéke 15 százalék.
Az ingatlan kiadásával kapcsolatos adózási kérdésekről további részletes információkat találhatnak a 10. számú Információs füzetben.
via blikk.hu nyomán / illusztráció pxfuel
