Magyarország lakossága folyamatosan csökken, és a fiatal tehetségekért zajló verseny kiemelkedően intenzív. Külföldi egyetemek folyamatosan vonzzák el legkiemelkedőbb képzett szakembereinket. Ugyanakkor az itthon maradók is szembe néznek azzal a kihívással, hogy az általuk választott szakmákban a piac már nem igazán igényli a jogászok és marketing szakemberek képzettségét.
Baja Sándor, a Randstad regionális ügyvezető igazgatója, az OTP Fáy Alapítvány és az Egyensúly Intézet A jövő kompetenciái – A jövő oktatása című konferenciáján beszélt a legfontosabb piaci trendekről.
Magyarország lakossága folyamatosan csökken, jelenleg 1 millióval kevesebb ember él itt, mint 30 évvel ezelőtt. Ez nem csupán hazai probléma, hanem az egész európai régióra jellemző, ahol az emberek egyre kevésbé szaporodnak. Ennek eredményeként a tehetségekért folytatott verseny egyre hevesebbé válik, és a legkiválóbb szakembereinket elszívják más országok. Bár a felsőoktatásban végzettek aránya folyamatosan nő, az európai átlagtól jelentős mértékben elmaradunk. Ezen túlmenően a fiatalok digitális készségei terén is alul teljesítünk más európai országokhoz képest, például Csehországhoz viszonyítva.
A munkaerőkölcsönző vállalat összegyűjtötte azokat a munkaköröket, amelyek várhatóan 15 év alatt megszűnnek:
Visszarendeződik a piac?
Az átalakulás azonban nem fog gyorsan és könnyen bekövetkezni. Az elmúlt három hónapban markáns változások történtek a munkaerőpiacon. Számos beruházás leállt, különféle szegmenseket érintve. Számos nagy informatikai vállalat projektjeit felfüggesztette, és sok IT-s szakembernek elveszett a munkája. Emellett a mesterséges intelligencia is egyre inkább segít a kódolásban. Ideiglenesen visszarendeződött a piac, és az informatikai szakemberek mostanában inkább keresik a cégeket munkalehetőségekért, ellentétben a korábbi időszakkal.
Baja Sándor hangsúlyozza, hogy ez a változás nem lesz tartós és végleges, de érdekes irányvonalat mutat. A regionális ügyvezető igazgató szerint, amikor a fiatalok pályaválasztás előtt állnak, érdemes figyelembe venni, hogy jogászokból és marketing szakemberekből már túl sok van, és ezekre a területekre már nincs szükség a piacon.
A játékpiacról is szó esett, amelyet sokáig lebecsültek, pedig számos fontos kompetenciát fejleszthet ki: kooperációt, többfeladatos munkavégzést, gyors döntéshozatali készséget, és még sok mást. Ezenkívül segítheti a kevésbé képzett munkavállalókat is; például a targoncavezetők gyakorolhatnak videójátékokon keresztül.
Baja Sándor a külföldi munkavállalók behozatalával kapcsolatban kifejtette, hogy fontos lenne a hazaiak képzése is. Körülbelül 120 ezer regisztrált álláskeresőről beszélt, akiket a Randstad rendszere nem talál meg. Ezek az emberek láthatatlanok a munkaerőpiacon, és képzés révén láthatóvá lehetne tenni őket, hogy hasznosabb munkát végezzenek, magasabb jövedelmet érjenek el, ezzel pedig növeljék a GDP-t is.
Hogyan választanak munkahelyet a magyarok ma?
Ellentétben a pletykákkal, a fizetés még mindig az elsődleges szempont a munkahely kiválasztásakor, nemcsak Magyarországon, hanem szinte egész Európában. A második helyen a munkakörnyezet áll, de fontos szempont, hogy a cég mennyire stabil, és milyen hosszú távú lehetőséget kínál a munkavállalóknak.
A munka tartalma viszont kevésbé fontos a magyarok számára, nem feltétlenül kell izgalmas és kihívást jelentő legyen. Baja szerint ez szomorú.
A Z generáció esetében is a fizetés az első szempont, bár már nem olyan kiemelkedő prioritás, mint az egész magyar társadalom számára. A Z generáció nem elveszett generáció, pontosan tudják, hol és mivel szeretnének dolgozni. Bár a munkahelyváltásuk aránya magasabb, mint más korosztályok esetében, a 19% még mindig nem egy elképesztően magas szám, és lassan le kellene engednünk ezt a sztereotípiát.
via penzcentrum.hu