A múlt hét végén számos területen esett eső, a Dunántúlon és a déli országrészben pedig hó is hullott. Hétfőtől kezdve szárazabb levegő érkezett, és az elmúlt harminc nap csapadékösszege főleg a Dunántúlon jelentősen meghaladta a sokéves átlagot. A talaj felső egyméteres rétege továbbra is telített vagy telítettség-közeli állapotban van, és a víz még a mélyebb rétegekbe is beszivárog, ami ígéretesnek tűnik a következő év szempontjából. Bár a belvízzel elöntött területek nagysága nem változott jelentősen, főleg az Alföldön és a Kisalföldön találhatók belvízfoltok, és ezek már több mint egy hónapja jelen vannak.
Az elemzők kiemelték, hogy a múlt héten még magasabb volt a hőmérséklet, azonban vasárnaptól erős, helyenként viharos sarkvidéki eredetű léghullám érkezett, ami a január második hetében 0 fok körüli maximumokhoz vezetett a szél és a napsütés ellenére is. A tél eddigi leghidegebb éjszakái szerdára és csütörtökre estek, mínusz 10 fok körüli értékekkel. Jelenleg a talaj felső 3-10 centiméteres rétege van megfagyva, és az elemzés rámutatott arra, hogy a tél eddig nem hozott számottevő talajfagyást, csak az utóbbi napokban.
Az őszi vetések szempontjából az elemzők hangsúlyozták, hogy nem kedvez nekik a tartós vízborítás, de 4-5 Celsius-fok alatt elviselik tovább, míg e felett csak maximum három hétig. Az elmúlt néhány napon kialakult erős fagyoknak tartósabban kellene fennmaradniuk a kártevők és kórokozók számának csökkentéséhez, amit eddig nem tapasztaltak. Azok az őszi vetések, ahol nem volt tartós belvíz, jelenleg viszonylag jó állapotban vannak, de még hiányzik a tartós hideg és a hó.
Az előrejelzés szerint a hideg idő jövő hét szerdáig folytatódik, gyengébb éjszakai fagyokkal, napközben pedig 0 fok körüli vagy kicsit a fölötti hőmérsékletekkel. A részben napos, részben felhős időben jelentős csapadék nem várható, így a talaj száradni fog, ebben pedig segíteni fog a gyakran fújó szél is.
