A 2022-es népszámlálás adatainak elemzése alapján kiderült, hogy Magyarországon összesen több mint 570 ezer üresen álló ingatlan található, ami a hazai lakásállomány közel 15 százalékát teszi ki. Az üres lakások területi eloszlását legalább öt tényező befolyásolja.
Az első csoportot a nagyvárosok alkotják, ahol sok üres ingatlant találunk. Ez részben az illegális albérletezésnek, a rövid távú szálláskiadásnak (Airbnb), az elhanyagolt és nem korszerű ingatlanok magas számának, valamint az önkormányzati lakásgazdálkodás elégtelenségének tulajdonítható. Ebből adódik, hogy a legtöbb nagyvárosban az üres ingatlanok aránya az országos átlag (15 százalék) körül alakul.
A második csoportot a Balaton környéki települések alkotják, ahol a turisztikai szektor miatt találunk sok üres ingatlant, amelyek időszakosan turisztikai célokra szolgálnak.
A harmadik csoportot a belső periféria adja, olyan települések, amelyek jó földrajzi helyzetben vannak, de valamilyen gazdasági sajátosság miatt alacsonyabb jövedelműek, és sok lakos elvándorol. Ide sorolhatók Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyék határterületei, valamint a Tisza-tó környéke.
A negyedik csoportba tartoznak a külső periféria települései, főként a borsodi, hevesi és nógrádi vármegyék határ menti részei, ahol a gazdasági kilátástalanság miatt sokan elvándorolnak.
Az ötödik csoportot a dél-békési települések alkotják, ahol a mezőgazdasági foglalkoztatottság csökkenése miatt magas az üres ingatlanok aránya.
A hatodik csoportot Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye határterülete alkotja, ahol az összefüggés erős a külterületi, jellemzően tanyasi népesség arányával. Ezek a területek az infrastruktúra hiányai miatt küzdenek, és bár a fiatalok elvándorolnak, az elvándorlás nem olyan ütemű, mint az elöregedés és a halálozások aránya.
