Az utóbbi két évtizedben jelentős mértékben emelkedett azoknak a száma, akik gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvednek. Magyarországon mintegy 60 ezer beteg számon tartott, és a betegség egyre fiatalabb életkorban jelentkezik, ami elsősorban az egészségtelen életmód, például a dohányzás, rostszegény táplálkozás és gyorséttermi ételek fogyasztása miatt következik be. Az érintettek között minden ötödik gyermek.
A gyulladásos krónikus bélbetegségek (IBD) két fő csoportját lehet megkülönböztetni: a páciensek kicsit kevesebb mint fele a Chron-betegségben szenved, ami a vékony- és vastagbelet is érintheti, míg a többség colitis ulcerosa-val, azaz fekélyes vastagbélgyulladással küzd, ami kizárólag a vastagbelet támadja meg – tájékoztatott a Semmelweis Egyetem a hazai helyzetről.
A mintegy 60 ezer magyar beteg 15-20 százaléka 18 év alatti, és kisgyermekeknél is előfordulhat a betegség nagyon korai formája, ez a VEO (Very Early Onset) – idézte a szervezet közleménye Miheller Pált, a Semmelweis Egyetem docensét. A gasztroenterológus hozzátette, hogy az IBD-t jelenleg gyógyíthatatlan krónikus betegségként tartják számon, és az, hogy egyre fiatalabb korban lép fel, kihívást jelent mind az orvostudomány, mind az egyén számára. Például, ha valakinél 15 éves korában alakul ki a betegség, akkor elképzelhető, hogy még további 65-75 évig kell ezzel együtt élnie, ami hosszabb időt jelent a gyógyszeresen már nem kezelhető szövődmények kialakulására.
Egyidejűleg a betegség lefolyása is egyre agresszívebbé vált. Míg korábban egy idősebb korosztálynál volt egy enyhébb lefolyású esetszám emelkedés, egy időskori csúcs, most egyre gyakrabban tapasztalható, hogy erőteljesebben jelentkezik a kór – mondta a gasztroenterológus.
Az okokat illetően nehéz egyértelmű választ adni arra, miért alakul ki egyre több gyermeknél a betegség. A tapasztalatok alapján vannak olyan tényezők, amelyek hozzájárulhatnak, például a korán használt antibiotikumok vagy a szoptatás hiánya vagy rövid ideje. Az életmód is kockázati tényező lehet ebben a korosztályban, és még egyes élelmiszerek vagy más környezeti tényezők is szóba jöhetnek. Az biztos, hogy a jelenlegi életmód nem előnyös a betegség szempontjából – hangsúlyozta Miheller Pál.
A gasztroenterológus kiemelte a fontos jelzőtüneteket, például a véres székletet, amely a fekélyes vastagbélgyulladás esetén gyakran megjelenik, és a betegek viszonylag korán fordulnak orvoshoz, mivel a vér látható. A Chron-betegek esetében a betegség rövidebb hasmenéses epizódokkal jelentkezik, ami kevésbé aggasztó tünet, így gyakran nem keresik fel az orvost, és ennek eredményeként a diagnózis késlekedhet. Tehát, ha valakinek hasmenése ok nélkül visszatér, és kísérő tünetei közé tartozik a fogyás, a fáradékonyság, a kialvatlanság és a teljesítőképesség csökkenése, érdemes elmennie a háziorvoshoz. Itt labor- és székletvizsgálattal ki lehet szűrni, hogy egy átmeneti állapotról van-e szó, vagy esetleg súlyosabb betegség áll a háttérben. A háziorvos szükség esetén beutalja a beteget gasztroenterológiai szakrendelésre.
Az IBD jelenleg gyógyíthatatlan, de tünetmentessé tehető, ugyanakkor a tünetmentesség nem jelent automatikusan megoldást. A tünetmentes gyulladást is kezelni kell, hogy ne alakuljanak ki további szövődmények – emelte ki Miheller Pál. Ezért a tünetmentes betegek esetében kiemelt jelentősége van a rendszeres kontrollvizsgálatoknak, mint például a laborvizsgálatok, székletvizsgálatok, ultrahang és akár az endoszkópia.
Az IBD terápiája gyógyszeres, gyakran szteroidokkal kezdődik, de a szteroid nem jelent tartós megoldást. Hosszú távon tovább kell lépni az immunszuppresszív gyógyszerekre, amelyek az immunrendszer egy részét gyengítik, hogy a szervezet ne támadja saját magát. Miheller Pál szerint ez nem növeli számottevően az érintettek más betegségekre való hajlamát, de a hosszú távú jóllét érdekében szükségessé válhat ezeknek a gyógyszereknek az alkalmazása.
A terápia csúcsa a biológiai kezelés, amely élő szervezetek segítségével előállított fehérjékkel történik, és akkor alkalmazzák, ha az immunszuppresszív terápia ellenére gyakran fellángol a betegség. Ezt országos centrumokban, köztük a Semmelweis Egyetemben kaphatják meg a betegek, néhány szer esetében NEAK támogatással, vagy egyedi méltányossággal ritkábban alkalmazott szerek esetén.
Amennyiben a gyógyszerek nem hatásosak, műtéti beavatkozásra lehet szükség, például a bélszakasz egy részének eltávolításával. A modern sebészeti eljárások lehetővé teszik olyan kíméletesebb beavatkozásokat is, amikor a bélszakaszt nem távolítják el, hanem úgynevezett bélplasztikát alkalmaznak – ismertette az egyetemi docens.
Azoknak, akiknek a családjában vagy közvetlen rokonságában előfordult a betegség, különösen fontos, hogy rostokban és vitaminokban gazdag, egészséges ételeket fogyasszanak prevencióként. Az IBD-s betegek gyógyításakor a gasztroenterológus és sebész mellett dietetikus is részt vesz az orvosi csapatban, és a táplálásterápia kiemelt jelentőséggel bír
via infostart.hu nyomán