Magyarországon a lakosság 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a kettes típusú cukorbetegek 80-90 százaléka rendelkezik súlyfelesleggel. Ezek a kórállapotok jelentős mértékben növelik a korai kardiovaszkuláris halálozás kockázatát – derült ki a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen a diabétesz világnapja alkalmából.
Magyarországon jelenleg 750 000 diagnosztizált cukorbeteg van, becslések szerint azonban ugyanennyi ember élhet úgy, hogy nem tud anyagcsere-betegségéről. Az elhízás fontos kóroki tényező a 2-es típusú diabétesz kialakulásában, egyúttal jelentősen nehezíti a megfelelő vércukorszint elérését és tartós fenntartását – hangsúlyozták a szakértők a Magyar Tudományos Akadémián rendezett sajtóeseményen.
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos videóüzenetében kiemelte, hogy az elmúlt években élénk párbeszéd folyt a cukorbetegeket képviselő szervezetekkel. Hozzátette: a kormányzat is fontosnak tartja a diabétesz témájának napirenden tartását. A betegség visszaszorítása érdekében reformálták meg a közétkeztetést, az érintettek terheinek csökkentésére pedig mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabéteszben szenvedők számára adókedvezményt biztosítanak.
A Magyar Diabétesz Társasággal egyeztetve még idén fontos előrelépés várható az ügyben – jelentette ki.
Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy számos kutatás bebizonyította, hogy a kardiovaszkuláris betegség és a diabétesz sokszor egyszerre jelentkezik. Mint rámutatott: mindkettő népbetegségnek számít Magyarországon, az elhízás és a dohányzás nagy aránya is közrejátszik ebben. „Ezek mind hozzájárulnak a szomorú statisztikákhoz, miszerint a nőknél kevéssel, a férfiaknál pedig 3,5 évvel marad el a nyugdíjkorhatártól az egészségben eltöltött évek száma” – emelte ki. A népegészségügyi szűrések körét ezért is bővítik ki a szív- és érrendszeri betegségekre egy keretprogramban, amihez a házi- és üzemorvosok segítségét is kérni fogják.
Torzsa Péter a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán a Családorvosi Tanszék vezetője arra reflektált, hogy a háziorvosok egyre csökkenő száma jelentős probléma, 790 betöltetlen praxis van Magyarországon. Az alapellátásban azonban sokat tehetnének mind a prevenció, mind a diabéteszesek gondozása ügyében. Ha egy praxisközösségben egy vagy kettő olyan licenc képesítéssel rendelkező, felsőfokú végzettségű asszisztens segíteni tudná ezt a munkát, az jelentős lakossági előnyökkel járna. Az elhízáshoz köthető 2-es típusú cukorbetegek száma valóban növekszik, különösen a kamaszok körében. Ennek hátterében az áll, hogy egyre több időt töltenek a képernyő előtt, és mozgásszegény életmódot folytatnak – tette hozzá.
Wittmann István, a Magyar Diabétesz Társaság (MDT) elnöke elmondta, hogy rendszeres testmozgással, kiegyensúlyozott, cukor- és sószegény, rostdús étrenddel sok betegség megelőzhető lenne. A kóros elhízás megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség kockázatát. Az MDT vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a kockázatcsoportba tartoznak ezek az emberek a fertőzéses eredetű betegségek és a koronavírus szempontjából is.
Simonyi Gábor, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára ismertette: 35-ször nagyobb az esélye annak, hogy egy elhízott férfi diabéteszes lesz, mint egy normális testsúlyú. Sok érintett még sincs a rendszerben, a rögzített adatok szerint ugyanis csupán 66 elhízott van hazánkban, és nagyjából 700 ezren lehetnek, akik nem tudnak cukorbetegségü
