A tankerületi központok már nemcsak utolsó éves tanárszakos egyetemistákat, hanem bármely évfolyamon tanuló pedagógushallgatókat, akár elsőéveseket is alkalmaznak iskolai munkákra. Ennek célja a tanárhiány enyhítése – közölte a Népszava szombati cikkében.
A lap szerint vannak olyan iskolák, ahol a fiatalabb egyetemista tanárjelöltekre “könnyebb” feladatokat osztanak ki, mint például a napközis felügyelet, azonban előfordul, hogy eseti helyettesítésekre vagy tanórák megtartására is beosztják őket. Végzős tanárszakos hallgatók bevetésére már az előző tanévben is volt példa, és a kormány törvényben is megerősítette, hogy szakképzettségük megszerzéséig, legfeljebb egyéves időszakra óraadóként alkalmazhatók. Azonban ez a lehetőség az alacsonyabb évfolyamokra járókra nem vonatkozik.
A Népszava megkereste a Klebelsberg Központot, hogy pontosan milyen jogszabályi alapja van annak, hogy egyes iskolákban akár elsőéves tanárszakos hallgatókat is alkalmaznak. A válaszukban azt írták, hogy a hatályos jogszabályok meghatározzák a foglalkoztatási kereteket, és a foglalkoztatás jogszerűségéért az iskolák fenntartói a felelősek. “A tankerületi központok mindent megtesznek a feladatok szakszerű és jogszerű ellátásért” – közölték.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás szerint a hallgatókat legfeljebb pedagógiai asszisztensi munkakörben lehetne alkalmazni szakképzett pedagógus mellett, vagyis felügyelhetnek a diákokra szünetekben, ebéd közben, napköziben – ami szerinte még mindig jobb annál, mint amikor a takarítónőt vagy az iskolaőrt kérik meg ugyanerre. Szerinte törvénysértő lenne, ha az egyetemistákra önálló órák megtartását, helyettesítést is rábíznák.
via 24.hu nyomán / illusztráció freepik.com