Az ut\u00f3bbi id\u0151kben k\u00e9sz\u00fclt fot\u00f3kon val\u00f3ban l\u00e1tszott, hogy az \u00e9nekes sokat fogyott, de semmi m\u00e1s jele nem volt annak, hogy valami baj lehet. A m\u00e1jusi koncertj\u00fck\u00f6n ugyanolyan energi\u00e1val \u00e9s odaad\u00e1ssal zen\u00e9lt, mint a zenekar fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak elm\u00falt harminc \u00e9v\u00e9ben b\u00e1rmikor. A \u201e30 \u00e9ve Veletek\u201d c\u00edmet visel\u0151 buli hatalmas sikerrel z\u00e1rult, \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny volt a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek \u00e9s a zenekarnak is. P\u00e9ter mindig is zen\u00e9l\u00e9ssel akart foglalkozni, ez sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3di hivat\u00e1s, \u00edgy a koncert komoly m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 volt a sz\u00e1m\u00e1ra. \u201eHat\u00e9ves koromt\u00f3l zenei \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ba j\u00e1rtam. A sz\u00fcleim \u00e9s a tan\u00e1raim m\u00e1r kor\u00e1n felfedezt\u00e9k, hogy j\u00f3 a ritmus\u00e9rz\u00e9kem \u00e9s a hall\u00e1som. Fuvolam\u0171v\u00e9sz szerettem volna lenni, nyolc\u00e9vesen kezdtem fuvola\u00f3r\u00e1kra j\u00e1rni. Mellette tan\u00e1ri p\u00e1ly\u00e1n k\u00e9pzeltem el magam, mert ezt l\u00e1ttam otthon, a f\u00e9l csal\u00e1dom pedag\u00f3gus\u201d \u2013 nyilatkozta kor\u00e1bban az \u00e9nekes, aki v\u00e9g\u00fcl a biztos meg\u00e9lhet\u00e9s miatt a Tiszthelyettesk\u00e9pz\u0151 Zenem\u0171v\u00e9szeti Szakk\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t v\u00e9gezte el.\u201eL\u00e9nyeg\u00e9ben katonazen\u00e9szk\u00e9nt v\u00e9geztem, r\u00e1 egy \u00e9vre rend\u0151rzen\u00e9sz lettem, amelyben h\u00fasz \u00e9vig dolgoztam. (…) Az otthonr\u00f3l hozott \u00e9rt\u00e9kek alapj\u00e1n tudjuk feldolgozni a sikertelens\u00e9get, \u00e9s ami a legfontosabb, a sikert is, mert szerintem azt m\u00e9g nehezebb\u201d \u2013 mes\u00e9lte P\u00e9ter kor\u00e1bban.<\/h3>\n