Egy ilyen balesetn\u00e9l mindig eszembe jut, hogy milyen szerencs\u00e9s ember vagyok, voltam. Eddig! R\u00e9szv\u00e9tem a hozz\u00e1tartoz\u00f3knak, egy\u00fctt\u00e9rzek vel\u00fck, de legink\u00e1bb a g\u00e9pkocsivezet\u0151vel, mert ilyenkor ,mindig arra gondolok, hogy hogyan lehet tov\u00e1bb \u00e9lni ekkora teherrel, ak\u00e1r hib\u00e1zott, ak\u00e1r nem!\u00a0 Ezt a fajt\u00e1j\u00e1t a k\u00fcl\u00f6nj\u00e1ratoz\u00e1snak, amit most a Lengyel busz is csin\u00e1lt, az \u00e9jszakai munk\u00e1t, \u00e9s az \u00fagynevezett transzferez\u00e9st mindig igyekeztem elker\u00fclni, de m\u00e9gis rengeteg olyan helyzetben tal\u00e1ltam magam, ahol nem igaz\u00e1n volt szabad d\u00f6nt\u00e9sem arr\u00f3l hogy kiphent legyek. Pedig isten l\u00e1ssa a lelkem, hogy ha testem lehet\u0151v\u00e9 tette volna, hogy el\u0151re aludjak, megtettem volna, hogy soha ne ker\u00fcljek ilyen helyzetbe! De nincs ember aki tudna el\u0151re aludni, ez\u00e9rt csak korl\u00e1tozottak a teljes \u00e9brenl\u00e9ttel t\u00f6lthet\u0151 \u00f3r\u00e1nk.A k\u00fcl\u00f6nj\u00e1rati buszvezet\u00e9s mindig egy picit kaland a g\u00e9pkocsivezet\u0151 r\u00e9sz\u00e9re, a sz\u00f3nak a j\u00f3, \u00e9s rossz \u00e9rtelm\u00e9ben is. Mindig \u00faj emberek, csoportok, \u00faj helyek, \u00faj sz\u00e1llod\u00e1k, de ugyanakkor lutri is sokszor,hogy milyenek lesznek a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeim, tudok-e majd pihenni,aludni.<\/h3>\n