Rettenetes hír érkezett a 75 éves Bangó Margitról!

Április 12-én hatalmas ünneplés zajlott az MVM Dome-ban. Kökény Attila fél évszázados jubileumát egy grandiózus koncerttel ünnepelte, ahol sorra léptek fel azok a művészek, akik egyengették karrierjét vagy végigkísérték zenei útján. A hangulat a tetőfokára hágott – a rajongók azonban egyvalakit még feszültebben vártak, mint bárki mást: a legendás Bangó Margitot.
A Kossuth-díjas énekesnő jelenléte lett volna az este koronája. A közönség egy különleges duett reményében váltott jegyet – csakhogy ez az álom nem vált valóra.
NAGY A BAJ! MUTATJUK A RÉSZLETEKET!

A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!

—>> KÖVETKEZŐ OLDAL

Ez is érdekelhet:

A Qashqai motorválasztéka belépő szinten egy 1.2 literes benzines egységet kínált, mellette pedig egy 1.5-ös dízelt, míg a csúcsot az 1.6 literes dízel és benzines változatok képviselték.
Elsőre talán furcsának tűnhet egy ilyen méretű crossoverben mindössze 1.2 literes benzines motort látni, ám a turbófeltöltés és a korszerű mérnöki megoldások lehetővé tették, hogy ezek a kis motorok meglepően sok és megbízható teljesítményt adjanak le.
Az 1.2-es turbós benzines például nemcsak nagyobb teljesítményt nyújtott, mint a korábbi 1.6-os szívó benzines, hanem sokkal nagyobb nyomatékot is. A 113 lóerős motor ugyan nem számított gyorsnak – 0–100 km/h gyorsulása 11,3 másodperc volt –, de induláskor simán és könnyedén gyorsult.
Autópályán nyújtotta a legtöbbet: alacsony zajszint, kellemes utazási komfort és a 190 Nm csúcsnyomaték jóvoltából az előzések is könnyedén mentek, anélkül hogy vissza kellett volna váltani.

A sokak által választott 1.5-ös dízelmotor kifinomult, kulturált és meglepően csendes volt. Zajmérőnk is alátámasztotta ezt: 50 mérföld/órás (kb. 80 km/h) sebességnél 62 dB zajszintet mértünk a kabinban – ez a korabeli luxusautók, például a Mercedes-Benz S-osztály vagy a BMW X5 szintjét idézi.
Nemcsak a motor volt jól elszigetelve, hanem az utastér is kiváló védelmet kapott a szél- és gördülési zajokkal szemben. Az 1.6 literes turbós benzines – 160 lóerővel és 240 Nm nyomatékkal – már elég erőt kínált ahhoz, hogy 8,9 másodperc alatt gyorsuljon álló helyzetből 100 km/h-ra, végsebessége pedig elérte a 200 km/h-t.
Bár az indulás kissé lomha volt alacsony fordulaton, a motor 1750 rpm körül kezdett igazán húzni. Ettől eltekintve rugalmas, készséges karaktert mutatott.
Nem fulladt le 4500-as fordulatig, és sosem vált durvává vagy tolakodóvá – elegendő erőt kínált előzéshez, valamint autópályás tempó tartásához.
Az 1.6-os dízel is hasonlóan erős és nyomatékos volt, és jól szigetelt hang- és rezgésszinttel működött.
A váltás is örömet okozott: a váltókar ideálisan helyezkedett el, mozgása határozott és selymes volt.
A CVT váltó esetén sem volt észlelhető a klasszikus „gumiszalag-effektus”, valószínűleg az 1.6-os dízel tekintélyes 320 Nm-es nyomatékának köszönhetően (mely már 1750 rpm-nél elérhető). Az elindulás is természetesnek és jól adagolhatónak érződött, mintha csak egy hagyományos automata lenne.
A fékteljesítmény is magabiztos volt, száraz és nedves úton egyaránt. Ha volt olyan alapvető elvárás, amelynek a második generációs Qashqai nem tudott volna megfelelni a hétköznapokban – nos, mi nem találtunk ilyet.