Hétfőtől csak így lehet menni orvoshoz szakrendelésre!

Hétfőtől drasztikusan átalakul a járóbeteg-ellátás rendszere. A szakrendelésre való bejutás csak előzetes időpontfoglalással lehetséges – nincs többé helyszíni „sorszám húzás”, spontán érkezés. Aki nem foglal előre, nem kerül sorra. Ez minden intézményre vonatkozik – kis rendelőkre is. A szabály mindenkire egyformán érvényes.
A cél: megszüntetni a zsúfoltságot, gyorsítani az ellátást és tervezhetőbbé tenni az orvosi munkát. Ez a lépés nem finomhangolás – ez rendszerváltás.

A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!

—>> KÖVETKEZŐ OLDAL

Ez is érdekelhet:

Túl gyakran fordul elő, hogy amikor egy négyhengeres dízelmotorral és a gyártó által ígért lenyűgöző fogyasztási adatokkal találkozunk, a valóság jóval kevésbé meggyőző. A Mazda CX-5 azonban határozottan nem tartozik ebbe a kategóriába.
A 148 lóerős, 2,2 literes dízelmotor teljesítménye olyan meggyőző, hogy egy pillanatra még a BMW 3-as sorozat legendás 2,0 literes motorjával is egy mondatban említhető – amely 2012-ben ötsillagos minősítést hozott a modellnek. A motor nagyobb teljesítményű változata, amely 173 lóerőt és 419 Nm nyomatékot tud, önmagában is lenyűgöző, ám az alapváltozat hatékonysága mégis megkérdőjelezi a drágább változat létjogosultságát. A motor turbóvezérelt húzása erőteljes és határozott.
Mindkét dízel esetében három dolgot kell kiemelni: a végsebességet, a finom működést és a takarékosságot. Az alacsonyabb teljesítményű dízellel 9,4 másodperc alatt gyorsultunk 100 km/h-ra, ami közel van a Mazda által megadott értékhez. Ami igazán kiemelkedő, az a motor rugalmassága és élénk karaktere menet közben. A turbó által vezérelt húzóerő erőteljes és meggyőző, és bár a csúcsnyomaték hamar elillan, a teljesítménysáv széles és lelkes marad a magasabb fordulatszámokon is.

Az eredmény kiváló. A 148 lóerős CX-5 minden téren felülmúlja a hasonló teljesítményű Kia Sportage-et (kiemelkedő adat például az 50–70 mérföld/órás gyorsulás hatodikban: 9,7 másodperc a Mazdánál, szemben a Kia 12,2 másodpercével). Egy mérföldes tesztpályánk során a CX-5 negyedik sebességfokozatban 20 mérföld/óra alól 100-ig gyorsult anélkül, hogy váltani kellett volna.
A dízelek kiváló rugalmasságához magas szintű mechanikai finomság is társul. A dízelekre jellemző morgás ugyan nem tűnt el teljesen, de az alacsony sűrítési arány hozzájárul a vibrációk jelentős csökkentéséhez. Még alacsony fordulaton is alig érezhető remegés a hajtásláncból.
Egy korai teszt során kipróbáltuk az automata váltóval szerelt CX-5-öt is, és az élmény meglepően pozitív volt. A váltó gyorsan és érzékenyen reagált, a kényelemért pedig alig kellett teljesítménybeli kompromisszumot kötni.
Végül pedig ott a fogyasztás. Egy szigorú túra során a 148 lóerős dízel 5,2 literes átlagfogyasztást produkált, ami bár elmarad a hivatalos értéktől, még így is kiváló eredmény. Figyelembe véve, hogy a BMW 320d – áramvonalasabb szedán formában – mindössze 5,0 litert fogyasztott ugyanezen a teszten, könnyű belátni, miért lett a Mazda SkyActiv dízele ilyen elismert.
Ritka módon a benzines változat is erős érvként szerepel a kínálatban. Rezgésmentes, élénk, és jelentős tömegcsökkentésének köszönhetően 9,2 másodperces 0–100-as idejével holtversenyben a leggyorsabb CX-5. Ennek ellenére, még ha a CO₂-kibocsátása alacsonyabb is, mint a nagyobb teljesítményű automata dízelé, valószínűleg csak rétegmodell marad.