Kiderült, hogy miért ment a vonat elé a 13 éves Tatabányai lány!

Jázmin egy délután a sínek mellé állt, körülnézett, majd egy pillanatban előrelépett. A tragédia megrázta Tatabánya lakóit, akik nem értik, mi vezethetett idáig. Jázmin nemrég költözött a városba, új iskolájában kedvelték, mégis valami mély, belső fájdalom lehetett az oka annak, hogy úgy döntött: véget vet az életének.
VÉGÜL KIDERÜLTEK AZ OKOK! MUTATJUK A RÉSZLETEKET!

A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!

—>> KÖVETKEZŐ OLDAL

Ez is érdekelhet:

A frissített Hyundai i20 mild-hibrid hajtásainak megszüntetése meglepő lépés egy olyan időszakban, amikor az iparág szinte megszállottan törekszik az alacsonyabb kibocsátásra. A kérdés viszont inkább az, hogy ez mennyire érződik a vezetési élményben.
Bár már jó ideje nem vezettünk mild-hibrid i20-ast, a 2021-es tesztünkben tett megállapítások javarészt érvényesek maradtak az új, teljesen hagyományos hajtásláncra is. Ez alapján kijelenthető, hogy az elektromos rásegítés korábban sem jelentett igazán nagy különbséget a mindennapi használat során.
Az i20 összességében kedvelhető, de nem igazán hagy mély nyomot – hiányzik belőle az a karakter, amit például a Ford Fiesta lendületes vezethetősége vagy a VW Polo kifinomultsága ad.
Még a mild-hibrid segítséggel sem vált a 1.0 literes, háromhengeres turbómotor igazán kifinomulttá vagy különösebben vezetőbaráttá – nem ez a legsimábban járó, legdinamikusabb vagy leggazdaságosabb kisautó. De minden fontos szempontban elég jól teljesít ahhoz, hogy ne lehessen igazán belekötni. Ez a kiegyensúlyozottság az, ami az i20-at egy praktikus, sokoldalú választássá teszi.

Minden indításkor automatikusan Eco módba kapcsol, ami kissé tompítja a gázreakciót, és nem jegyzi meg a legutóbb használt üzemmódot – ez némileg bosszantó. Sport módra váltva viszont élénkebb és közvetlenebb reakciókat kapunk a motortól.
A háromhengeres erőforrás terhelés alatt hajlamos zajosabbá válni, különösen alacsony fordulaton. A hosszú áttételezés miatt – ami a takarékosságot szolgálja – a városi közlekedésben gyakran kell második és harmadik fokozatot használni, míg a hatodikat gyakorlatilag csak autópályán kapcsoljuk.
A Hyundai és Kia kézi váltós modelljeiben megszokott módon az i20 váltója kifejezetten kellemes élményt nyújt: könnyű, de jól érezhető kapcsolásokkal, határozott mozgással.
Bár méretben már nagyobb a tipikus szuperminiknél, menet közben nem tűnik nehéznek. A kormányzás közepes gyorsaságú és nem túl közvetlen, de legalább nem zavaróan érzéketlen. A futómű is inkább kompromisszumos: városban és gyorsabb kanyarokban stabilan tartja a karosszériát, de komplexebb útegyenetlenségekkel már nehezebben birkózik meg.
A rugózás kissé pattogós nagyobb tempónál, az éles úthibákon pedig üreges, kemény érzést ad vissza – így sem a csillapítás, sem az úthibák szűrése nem kiemelkedő. A kezelhetőség korrekt, de nem éri el a kategória legjobbjainak szintjét.
Mindezek ellenére az i20, kis mérete és súlya révén, még mindig természetesebb és kellemesebb vezetési élményt nyújt, mint a vele árban és méretben versengő crossoverek többsége.