Az „Allure of the Seas” fedélzetén Mónikáék nem mindennapi élmények részesei: szabadtéri park valódi növényekkel, jégrevü, akrobaták, gyereksarok, körhinta, és persze elegáns éttermek meg koktélbárok – minden adott, hogy a nyaralás valóban felejthetetlen legyen. Aki azonban utánaszámol, gyorsan rádöbben: ez nem a „last minute” kategória. Egy egyhetes út fejenként félmillió forint körül indul, és az italok-étkezések árai is csillagászatiak. Elég csak annyit mondani: egy fél liter víz 3500 forintba kerül.
Mindezt miből? Itt a válasz!
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
A Rapide középkori frissítésének részeként a dizájnt, a futóművet és az utasteret egyaránt finoman átdolgozták. A külső forma továbbra is azonnal felismerhető: ez bizony Aston Martin, méghozzá a márka közel öt méter hosszú, négyajtós modellje. Ugyanakkor apróbb módosításokat több helyen is végrehajtottak.
A legszembetűnőbb újdonság az orron található, megnövelt méretű hűtőrács, amely az Aston szerint „határozottabb” megjelenést kölcsönöz az autónak. Mások szerint inkább a Ford Fiesta rácsához hasonlít, de valószínűbb, hogy a Fiesta profitál majd abból, ha a vásárlók „az Aston-rácsra” asszociálnak, míg a Rapide presztízsén ez mit sem csorbít.
A karosszérián összesen hét új elemet találunk, köztük új motorháztetőt, lökhárítót és sárvédőket, de a változtatások olyannyira finomak, hogy szinte alig észrevehetők – és ez nem is feltétlenül baj, hiszen a Rapide arányai továbbra is tökéletesek.
A látványos alumíniumborítás alatt ismerős technika rejtőzik. Az Aston Martin által használt VH (Vertical-Horizontal) elnevezésű extrudált és ragasztott alumínium padlólemez konstrukcióját csak minimálisan módosították, elsősorban azért, hogy a motor kissé alacsonyabbra kerüljön a vázszerkezetben. Lényegében azonban ugyanarra az alapra épül, mint az első, 2010-es modell.
Ez önmagában nem probléma – az Aston Martin aprólékosan fejleszt, így bár kívülről a modell szinte ugyanolyannak tűnik, a belső értékei folyamatosan fejlődtek az évek során. A kormányvisszajelzések csökkentésétől a torziós merevség növeléséig számos kis fejlesztés történt, hasonlóan ahhoz, ahogyan a repülőgépipar finomítja modelljeit: lassan, de biztosan. A probléma csak az, hogy az autóvásárlók hajlamosak mindent első benyomás alapján megítélni – ami a látványt illeti.
A hajtáslánc ismerős lehet: 6,0 literes, szívó V12-es motorhoz kapcsolódik egy hatfokozatú automata váltó. Ugyanakkor a motor teljesítményét jelentősen növelték: a korábbi 470 lóerőről 552 lóerőre ugrott, ami már több, mint amit a DB9 kínált, és csak 16 lóerővel marad el a Vanquish teljesítményétől.
Egyszerre tradicionális és modern – a Rapide frissítése nem radikális, hanem precíziós jellegű: kívülről szinte változatlan, belül viszont jelentősen fejlődött.
