Az ország még fel sem ocsúdott a sokkból, amikor kiderült: Kálloy Molnár Péter már két hete nem lépett színpadra. A rajongók csak annyit láttak: elmaradó fellépések, beugró művészek, titokzatos üzenetek. A hivatalos közlemények csupán annyit árultak el, hogy „betegség miatt” kellett távol maradnia – de hogy milyen betegség, arról senki sem mert beszélni.
A színházi világban mégis suttogtak valamit. Valamit, ami hirtelen jött. Ami gyorsan vitt. Ami egyik napról a másikra döntötte le a lábáról a művészt, aki mindig tele volt energiával, humorral, élettel.
A rajongók csak találgattak: megfázás? valami vírus? túlterheltség? A rokonok hallgattak. A kollégák kerülgették a kérdést. Valamiért senki sem mondott semmit.
Ebbe halt meg Kálloy Molnár Péter! MUTATJUK A RÉSZLETEKET!
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!