Az előre fizetős mérővel rendelkező ügyfelek már február végén, legkésőbb március első napjaiban láthatják a jóváírást a folyószámlájukon. Sőt, ha a számlán egy villanykapcsoló ábrája bukkan fel, az egy speciális kód érkezését jelenti – ez a kulcs az egyszeri, azonnali 7000 forintos kedvezményhez! Az áramos támogatást kérők a nyilatkozatuk feldolgozása után az első számlában számíthatnak a levonásra. A szolgáltató figyelmeztet: az adminisztráció miatt előfordulhat torlódás, ezért érdemes előre félretenni az összeget a családi kasszában. Most minden azon múlik, időben észreveszi-e a kódot – mert aki figyel, az nyerhet!
VIA videkinfo
Az eredeti Panda az olasz márka azon törekvésének gyümölcse volt, hogy egy olcsó, könnyen karbantartható, egyszerűen használható városi autót kínáljon. A 80-as évek elején már világossá vált, hogy a városi közlekedéshez egy olyan autónak kellene rendelkeznie célratörő egyszerűséggel, amilyen az eredeti Panda volt – nem túlbonyolított, nem drága, hanem praktikus és könnyen érthető. Az első generáció, amelyet 1980-ban mutattak be, gyakorlatilag minimális autó-filozófiát képviselt: minden felesleges dolog nélkül működött. A dizájn mögött nemcsak olasz kreativitás, hanem pragmatikus filozófia is állt; olyan megoldások jellemezték, mint például az egyszerű, sík üvegfelületek alkalmazása az olcsóbb gyártás érdekében, valamint az, hogy az utastér minden négyzetcentiméterét maximálisan kihasználták. A Panda tervezésében részt vett designguru, Giorgetto Giugiaro, akinek korábbi munkái sportautók világába vezettek, de itt is bebizonyította, hogy a „simplexity”, vagyis az egyszerűség mögötti mély gondolkodás milyen erőteljes hatással tud lenni egy autó sikerére.
A Panda Mk1-es változat karakteresen minimalista volt: a karosszéria alsó részét védő műanyag borítás nemcsak strapabíró volt, hanem hozzájárult az egyszerű és gazdaságos gyártáshoz. A belső tér szintén ennek a filozófiának a jegyében készült: vékony ülések, akár „függőágy-stílusú” hátsó ülések, egyszerű műszerfal és minimális kezelőszervek jellemezték. A mérnökök célja az volt, hogy olyan autót alkossanak, amely „nem csak megmozdul” az utakon, hanem érzésben, személyiségben is egyedi, barátságos és közvetlen legyen – olyan, amellyel az emberek könnyen azonosulhatnak, akár napi városi közlekedésről, akár hosszabb útvonalról van szó.
A Panda sorozatban kicsit később, 1986-ban érkezett meg a Mk2-es modell, amely már komolyabb mérnöki fejlesztéseket hozott az elődhöz képest. Itt már nem csak az egyszerűség volt a cél, hanem az is, hogy jobb menettulajdonságokat és nagyobb erőforrás-választékot biztosítsanak a vásárlóknak. Ennek részeként vált teljesen négyhengeressé a motorválaszték, ami jelentős előrelépést hozott a márka számára azon a téren, hogy a Panda már nem csupán városi használatra alkalmas, hanem kényelmesebb, rugalmasabb és élvezetesebb autó is legyen. Emellett olyan különleges változat is született, mint a Panda 4×4, amely földutakon és nehezebb terepen is meglepően jól boldogult – ezt a verziót a márka még a terepjáró-szerű használatra is felkészítette, és ez később kultikus státuszt szerzett a rajongók körében.
