A hidroglóbusz teteje teljesen szétnyílt a detonációtól, a víz kifolyt belőle, a torony szigetelése és lemezdarabjai 50-100 méteres körzetben szóródtak szét a környéken – mondta Pernyák Sándor tűzoltó ezredes, majd azt is mondta, hogy a robbanás okait szakértő bevonásával vizsgálják, ám valószínűsíthető, hogy metángáz okozhatta a detonációt.
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
Összefoglalva tehát elmondható, hogy bár a Tucson ügyesen és megbízhatóan viselkedik, ha lendületesebben vezetjük, mégsem nyújt különösebb élményt azoknak, akik igazi vezetési izgalmat keresnek. Ez nem feltétlenül negatívum, hiszen az autó prioritásai máshol vannak: sokkal fontosabb számára a biztonságos, stabil és kényelmes használhatóság, mint az, hogy szórakoztató legyen egy kanyargós országúton. És tekintettel arra, hogy a legtöbb Tucson-tulajdonos mire használja az autóját – gyerekeket vinni iskolába, bevásárolni járni, nyaralni utazni – ez teljesen rendben van, sőt, pontosan így is kell lennie.
A Tucson végső soron egy magasabb építésű, meglehetősen nehéz SUV, tehát sosem lesz az a típusú autó, amit az ember örömmel hajtana végig egy gyors, technikás versenypályán, mint például a Millbrook tesztpálya híres, kanyargós szakaszán. Ennek ellenére az autó még ilyen körülmények között is meglepően összeszedetten viselkedik. Igen, van némi karosszériadőlés, és érezni lehet, ahogy az autó tömege átterhelődik egyik oldalról a másikra a kanyarok során, de ez a súlyáthelyeződés soha nem válik ijesztővé vagy kiszámíthatatlanná.
Az úttartás általában jó, és az elektronikus menetstabilizáló rendszerek sem avatkoznak közbe túl korán vagy túl erőszakosan. Ha mégis túlerőltetjük az autót – például túlságosan nagy sebességgel fordulunk be egy nagyon szűk kanyarba –, akkor valóban megtörténhet, hogy az autó eleje hirtelen kifelé kezd csúszni, de ez egy könnyen kezelhető helyzet, és a sofőr gyorsan korrigálhat.
