A Bódi tesók üvöltve rohantak a pult mögé így ijesztették meg Ördög Nórit! Te láttad a műsorban? Mit szóltál hozzá?
Forrás: MSN / FB / EZT
Ez is érdekelhet:
A dízelek terén is akadnak jó opciók. A kisebbik, 1,6 literes dízel a legtöbb vásárló számára bőségesen elegendő teljesítményt nyújt, és papíron még gyorsabb is, mint az Audi A3 azonos méretű motorral szerelt változata. Ha viszont gyakran utazol több személlyel vagy sok csomaggal, akkor érdemes lehet elgondolkodni a 148 lóerős, kétliteres dízelen, amely bőséges nyomatékkal és laza magabiztossággal viszi az autót. Érdekesség, hogy fogyasztásban nincs jelentős különbség a két dízel között – mindkettő hozza a papíron ígért kombinált értékeket, legalábbis a laboratóriumi környezetben. Valós körülmények között persze számítani kell arra, hogy ezek a számok némileg optimisták. Alapjáraton és autópályán kulturáltak, de ha komolyabban megtekerjük őket, hajlamosak kissé durvábban szólni.
A DS 4 Crossback, a modellcsalád emelt hasmagasságú, kicsit terepesített kivitele, némileg szűkebb motorkínálattal érkezik. Itt már nem rendelhető a kisebbik, 1.6-os benzines, és a gyengébbik, kétliteres dízel sem. Plug-in hibrid? Egyelőre nincs. Forró, sportváltozat? Az sem – legalábbis egyelőre. A gyártó szerint ezek a modellek még jöhetnek a jövőben, de konkrét időpont nincs.
Ami az 1,6-os turbós benzineseket illeti, azok természetesen többet kérnek cserébe a nagyobb teljesítményért, de nem annyit, mint gondolnánk. A 165 lóerős, automata váltós változat például 5,6 literes vegyes fogyasztást ígér, míg a kézi váltós, 210 lóerős kivitel 5,9 literrel is beéri – legalábbis a hivatalos adatok szerint. A szén-dioxid kibocsátásuk 130, illetve 138 gramm kilométerenként. Ezek papíron meggyőző számok, de a valóságban – ahogy sok hasonló teljesítményű modellnél – nehezen reprodukálhatók. Főként városi forgalomban, dinamikusabb vezetéssel hamar eltávolodhatunk ezektől az értékektől.
