NEM ITT NEM CELEB SZERELEMRŐL VAN SZÓ! Megleveleztük szerintem. Tóth Andinak hívták egyébként… Osztálytársam volt. Megbeszéltük, hogy csó/oló/ni kéne már. Persze nem azt mondtam neki, hogy először csinálom, hanem hogy rutinos vagyok, meg persze ő is ezt mondta. Andiék tízemeletesben laktak a tizediken, és hazafelé mindig bementünk a lépcsőházba 5-6 percre csó/oló/ni. Jó volt, de nem emlékszem annyira.
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
A járműben alumíniumból készült pedálokat is találunk, ami már önmagában is sportosabb, prémiumabb érzetet kelt, és ehhez társul még rengeteg élénk, neonzöld varrás, ami a belső tér különböző részein fut végig, beleértve például az üléseket vagy a kárpit egyes elemeit is. Az ülések is külön említést érdemelnek, hiszen az Abarth egyértelműen javított ezen a téren: a hagyományos változatnál kényelmesebb, jobban tartó, sportosabb üléseket alkalmaztak, amelyeket a Sabelt nevű márka szállít. Ezek az ülések arra lettek tervezve, hogy jobban megtámasszák a vezetőt és az utast sportos vezetés közben, különösen kanyarokban vagy gyorsuláskor.
Viszont minden ellenére, annak ellenére, hogy ezek a változtatások technikailag megvannak, a belső tér összességében mégsem kelti azt az érzést, mintha egy teljesen más, különleges vagy sokkal magasabb kategóriájú autóban ülnénk. Vagyis az összhatás nem tér el annyira drasztikusan a normál Fiat modellektől, mint azt az ember talán elvárná egy Abarth változattól. Ez az érzés főként annak tudható be, hogy több olyan felület is található az utastérben – például az ajtók borítása –, amelyeket unalmas, matt fekete műanyag borít. Ez a választás nem sugall prémiumminőséget, sőt, inkább olcsó hatást kelt. Tovább rontja az összképet az a tény is, hogy a tetőkárpit olyan anyagból készült, ami leginkább egy irodai szőnyegre emlékeztet – tapintásra és kinézetre egyaránt –, így ez sem segít abban, hogy az autó különlegesnek vagy luxusnak hasson.
