Az önkormányzat a város kö/ös/égi oldalán, hangsúlyozva, hogy „a szabadvizek nem biztonságosak, nincsenek befagyva annyira, hogy elbírják a terhelést”. Több emberi is ugyanis úgy döntött, hogy a Vadkerti-tó jegén csúszkál a horgászterületnél, a hosszú part közelében, ám a jég nem bírta el őket.
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
Ebben az esetben az autó haladása inkább méltóságteljesnek, semmint lendületesnek érződik, ami valószínűleg közelebb áll a modell alapvető karakteréhez.
A Hybrid 180 és Hybrid 225 kivitelek értelemszerűen gyorsabbak, hiszen ezek már plug-in hibrid hajtáslánccal rendelkeznek, azonban itt is megjelenik egy kompromisszum. Az e-EAT névre keresztelt váltó ebben az esetben sem válik az autó erősségévé. Gyakran előfordul, hogy az elektromos és a benzines hajtás közötti váltás nem teljesen zökkenőmentes, ami finom rángatásokban vagy késlekedő reakciókban nyilvánulhat meg. Ez különösen azért feltűnő, mert egy alapvetően modern, technológiailag fejlett hajtásláncról van szó, ahol a vezető joggal várna el teljesen észrevétlen működést.
Érdekes módon nem jelent óriási előrelépést, ha valaki a Hybrid 180-as verzióról a nagyobb teljesítményű Hybrid 225-re vált. Előbbi 178 lóerőt, utóbbi 222 lóerőt kínál, ám mindkét plug-in hibrid változat maximális nyomatéka azonos, 266 Nm. A gyorsulási különbség is minimális: a 0–100 km/órás sprint a Hybrid 180 esetében 8,1 másodpercet vesz igénybe, míg a Hybrid 225-nél mindössze 7,8 másodpercet. A végsebesség mindkét modellnél 140 mérföld/óra, vagyis körülbelül 225 km/óra. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a drágább és erősebb kivitel választása inkább presztízskérdés, mintsem valódi, a mindennapokban is érezhető teljesítménybeli előny.
