Az elmúlt évtizedekben sokszor elhangzott: a panelházakat 50 évre tervezték. Mivel sok lakótelep töltötte már be az ötvenedik életévét, az aktuális kérdést a baon vetette fel egy olyan építőmérnöknek, aki annak idején maga is részt vett a házgyári lakások építésében. MUTATJUK A RÉSZLETEKET!
A hír nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
—>> KÖVETKEZŐ OLDAL
Ez is érdekelhet:
Bár az Isuzu D-Max külseje és néhány külső eleme kicsit megváltozott az idők során, maga az autó, vagyis a robusztus, kissé nyers és egyszerű felépítésű alapjármű lényegében ugyanaz maradt, mint eddig. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír azok számára, akik pont ezekért a tulajdonságaiért kedvelik ezt a típust. A D-Max hívei jellemzően épp azt értékelik benne, hogy egy strapabíró, megbízható és nem túlbonyolított munkagépről van szó, amely a legnehezebb körülmények között is helytáll. Az Isuzu próbál ugyan versenybe szállni a piacon a drágább, trendibb és látványosabb pick-upokkal, mint például a Ford Ranger vagy a Volkswagen Amarok, különösen a V-Cross és a komoly terepezésre szánt speciális változatain keresztül, de alapvetően hátrányban van ezen a téren. A D-Max alapverziója nem annyira kifinomult, sem kinézetre, sem vezetési élményre, mint a divatosabb vetélytársai, és ez megnehezíti számára, hogy ebben a kategóriában győztesként kerüljön ki.
Ugyanakkor egy másik szinten, egy jóval egyszerűbb és megfizethetőbb kategóriában a D-Max igenis versenyképes maradt. A vásárlók számára komoly vonzerőt jelenthet, hogy olcsóbb, mint sok más pick-up, miközben terepen nagyjából ugyanazt a teljesítményt nyújtja, mint a drágább modellek. Emellett az ár-érték arány is kedvező: az Isuzu rengeteg hasznos felszereltséget kínál az autóhoz, miközben megmarad az a célratörő, sallangmentes, funkcionális jelleg, amit sokan keresnek egy munkára szánt járműben. A D-Max egyszerűsége és megbízhatósága pont azoknak vonzó, akik nem luxust keresnek, hanem egy olyan gépet, ami elvégzi a munkát – bárhol, bármikor, bármilyen terepen.
Ami a vezethetőséget illeti, az Isuzu ugyan javított a D-Max úttartásán és viselkedésén az előző generációkhoz képest, de a kormányzás még mindig kissé pontatlan, kevés visszajelzést ad. Vezetési élmény szempontjából nem tudja felvenni a versenyt például a Ranger vagy az Amarok által nyújtott kifinomultsággal, simasággal és kezelhetőséggel. De valójában nem is erre készült – és ebben az árkategóriában a vásárlók nem is feltétlenül ezt várják el. Ráadásul, ha a Toyota Hiluxot nézzük, amely szintén egy elismert pick-up, az sem sokkal „kulturáltabb” az utakon.