2008. évi XLVIII. törvény
a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól1
Az Országgyűlés a polgárok, így különösen a fiatalkorúak egészségének védelme, a társadalom rendjére káros hatások visszaszorítása, valamint – a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny fenntartása érdekében – az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeinek védelme céljából, a szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentőségét elismerve és e célból az önszabályozás keretében létrehozott magatartási kódexek betartásának ellenőrzését megerősítve, a következő törvényt alkotja.
Általános rendelkezések
1. § (1)2 E törvény hatálya a reklámozóként, reklámszolgáltatóként vagy reklám közzétevőjeként végzett gazdasági reklámtevékenységre, a szponzorálásra, a reklámközvetítésre, a médiahirdetési felületek (reklámhelyek) értékesítésére, valamint az ezek tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre terjed ki.
(2) Törvény vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály az egyes árukra vonatkozó vagy az egyes kommunikációs eszközök útján megvalósuló gazdasági reklámtevékenységre külön szabályokat állapíthat meg. Ha a külön törvény eltérően nem rendelkezik, az ilyen szabályok megsértésére e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3)3 Az audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásban közzétett reklámra a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényt, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt is alkalmazni kell.
2. §4
3. § E törvény alkalmazásában
a) dohánytermék: bármilyen módon fogyasztásra szánt, részben vagy egészben dohányból készült termék,
b) egészségügyi intézmény: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának g) pontjában meghatározott intézmény,
c) fiatalkorú: aki a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem,
d) gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (a továbbiakban: reklám),
e) gyermekkorú: aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be,
f) közzététel: a reklám megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára,
g) magatartási kódex: olyan – piaci önszabályozás keretében létrehozott – megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el,
h)5 reklámközvetítés: reklámozóval kötött közvetítői szerződés alapján, a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ide nem értve a reklámszolgáltatási tevékenységet,
i)6 reklámközvetítő: reklámközvetítést végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
j) reklám címzettje: aki felé a reklám irányul, illetve akihez a reklám eljut,
k) reklám közzétevője: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi,
l) reklámozó: akinek érdekében a reklámot közzéteszik, illetve aki a reklámot megrendeli,
m) reklámszolgáltató: aki önálló gazdasági tevékenysége körében a reklámot megalkotja, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt,
n)7 sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül,
o) szabadtéri reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz,
p) szponzorálás: minden olyan hozzájárulás valamely rendezvényhez, tevékenységhez, továbbá – rendezvénnyel vagy tevékenységgel összefüggésben – valamely személy számára, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása valamely áru vásárlásának vagy igénybevételének ösztönzése,
q) tudatosan nem észlelhető reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat,
r) vállalkozás: aki önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el,
s)8 médiahirdetésifelület-értékesítő: a reklám közzétevőjének megbízása alapján eljáró természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a reklám közzétevője nevében hirdetési felületet értékesít a reklámközvetítő, illetve a reklámozó felé.
4. § Magatartási kódex nem ösztönözhet olyan magatartásra, amely e törvény rendelkezéseibe ütközik.
5. § (1)9 Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó a reklám megrendelésekor a reklámszolgáltató – ennek hiányában a reklám közzétételének megrendelésekor a reklám közzétevője – részére megadja a cégnevét, illetve nevét, a székhelyét, ennek hiányában lakóhelyét, továbbá az adószámát és a szerencsejátékot népszerűsítő reklám esetén a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által szerencsejáték szervezésére jogosító engedélyt.
(2) A külön jogszabályban meghatározott előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőségtanúsítási kötelezettség alá tartozó termékre vonatkozó reklám esetén a reklámozó köteles a reklámszolgáltatónak – ennek mellőzése esetén a reklám közzétevőjének – nyilatkozni arról, hogy a vizsgálatot elvégezték és annak alapján a termék forgalomba hozható. Ha a termék nem tartozik előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőségtanúsítási kötelezettség alá, a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé.
(3) A reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokról, valamint a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokról nyilvántartást vezetni, és azt a reklám közzétételétől számított öt évig megőrizni.
(4) A szabadtéri reklámhordozón a reklám közzétevője köteles azonosítható módon feltüntetni a cégnevét, illetve nevét, továbbá a székhelyét, illetve lakóhelyét.
5/A. §10 A reklámközvetítői szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény közvetítői szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
5/B. §11 (1) A reklámközvetítésre vonatkozó szerződést és a reklám közzétételére irányuló szerződést írásba kell foglalni. E törvény alkalmazásában írásbeli szerződésnek minősül az elektronikus úton kötött szerződés abban az esetben is, ha azt a felek nem látták el elektronikus aláírással.
(2) A reklámközvetítő és a reklámozó a reklámközvetítésre vonatkozó szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a reklámközvetítő képviseleti joga a reklám közzétételére irányuló szerződésnek a reklámozó nevében történő megkötésére, annak módosítására és a teljesítés elfogadására is kiterjed.
(3) A reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő legkésőbb a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötését követő hónap utolsó napjáig a reklámozó felhívására beszámol a reklámozónak a reklám közzétételének körülményeiről. Ha a reklám terjesztési feltételeinek módosítására van szükség, a reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő előzetesen értesíti a reklámozót. A reklám terjesztési feltételeinek módosításához a reklámozó beleegyezése szükséges. A reklám közzétevője vagy a médiahirdetésifelület-értékesítő a végrehajtott változtatásokról beszámol a reklámozónak.
(4) Ha a reklám közzétételére vonatkozó szerződés a reklámközvetítő közvetítésével került megkötésre, a reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő a (3) bekezdés szerinti értesítési és beszámolási kötelezettségének a reklámközvetítő értesítésével vagy a reklámközvetítő számára történő beszámolással is eleget tehet.
(5) A reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő a szolgáltatásról kiállított számlát a vele a reklám közzétételére szerződő fél nevére állítja ki. A számlán valamennyi alkalmazott árengedményt fel kell tüntetni. A pénzügyi teljesítés határideje a számla kézhezvételét követő harmincadik nap.
5/C. §12 (1)13 A reklámközvetítő a reklám közzétevőjétől vagy más személytől a reklámközvetítés során vagy a reklámközvetítési tevékenységével összefüggésben közvetve vagy közvetlenül – a reklámközvetítési tevékenységre vonatkozó díjon felül – ajándékot, a reklám közzétevőjétől vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőtől kapott árengedmény kivételével vagyoni előnyt vagy más juttatást nem fogadhat el. A reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő a reklámközvetítő részére árengedmény kivételével vagyoni előnyt vagy más juttatást nem adhat.
(2) A kapott árengedményt
a) a médiahirdetésifelület-értékesítő a reklámközvetítő és a reklámozó javára,
b) a reklámközvetítő a reklámozó javára
köteles teljes mértékben érvényesíteni.
(3) A reklámközvetítő a reklámozótól díjra jogosult, amelynek mértéke a reklám közzétételi díjának 15%-a.
5/D. §14 (1)15 Az a reklámszolgáltató, aki a reklám közzététele tekintetében tervezési, tanácsadási vagy a reklám közzétételére alkalmas eszköz kiválasztására – ide nem értve a reklámközvetítést – vonatkozó szolgáltatást nyújt, a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező személytől vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőtől ajándékot, árengedményt, kedvezményt, vagyoni előnyt vagy más juttatást nem fogadhat el. A reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező személy vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő a reklám közzététele tekintetében tervezési, tanácsadási vagy a reklám közzétételére alkalmas eszköz kiválasztására – ide nem értve a reklámközvetítést – vonatkozó szolgáltatást nyújtó reklámszolgáltató részére árengedményt, kedvezményt, vagyoni előnyt vagy más juttatást nem adhat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltató és a reklámközvetítő köteles tájékoztatni az általa nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét arról, ha
a) a reklámszolgáltató, illetve a reklámközvetítő vagy a többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdoni részesedéssel rendelkezik a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező gazdálkodó szervezetben vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőben vagy
b) a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező gazdálkodó szervezet vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő rendelkezik tulajdoni részesedéssel az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltatóban vagy reklámközvetítőben.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie
a) annak a gazdálkodó szervezetnek vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőnek a nevére, amelyben az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltató, reklámközvetítő tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy
b) annak a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező gazdálkodó szervezetnek vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőnek a nevére, amely az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltatóban, reklámközvetítőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és
c) a tulajdoni részesedés mértékére.
(4) A reklámközvetítő nem működhet közre olyan, a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötésében, amelyben olyan médiahirdetésifelület-értékesítő is közreműködik,
a) amelyben a reklámközvetítő vagy
b) amely a reklámközvetítőben
közvetlenül vagy közvetetetten tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
5/E. §16 A reklámközvetítő nem minősül a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti kereskedelmi ügynöknek.
5/F. §17 (1) Az 5/C. § és az 5/D. § (1) és (4) bekezdésének megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi bírság összege az elért vagyoni előny ötvenszerese. A fogyasztóvédelmi bírságot azzal szemben kell kiszabni, akinél a vagyoni előny jelentkezik, illetve aki a vagyoni előnyt nyújtja.
(2) Amennyiben az állami adóhatóságnak az 5/C. § és az 5/D. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak megsértésére utaló körülmény jut tudomására, abban az esetben köteles ezt haladéktalanul a fogyasztóvédelmi hatóság tudomására juttatni.
(3) A reklámközvetítésre vonatkozó szerződésnek, illetve a reklám közzétételére irányuló szerződésnek az 5/C. § és az 5/D. § (1) bekezdésébe ütköző rendelkezése semmis.
5/G. §18
6. § (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.
(2)19 Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét, illetve – amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető – születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám az (1) bekezdésben meghatározott módon a továbbiakban nem közölhető.
(4)20 Címzett reklámküldemény természetes személy mint a reklám címzettje részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető.
(5) A reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője – az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásban meghatározott körben – a náluk hozzájáruló nyilatkozatot tevő személyek személyes adatairól nyilvántartást vezet. Az ebben a nyilvántartásban rögzített – a reklám címzettjére vonatkozó – adat csak a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, annak visszavonásáig kezelhető, és harmadik fél számára kizárólag az érintett személy előzetes hozzájárulásával adható át.
(6) A (3) bekezdés szerinti visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a reklám küldésének (4) bekezdés szerinti megtiltására mind postai úton, mind pedig elektronikus levél útján lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen.
(7)21 Az (1), illetve a (4) bekezdésben meghatározott módon közölt reklámhoz kapcsolódóan egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell a címzettet arról a címről és egyéb elérhetőségről, ahol az ilyen reklámok részére történő közléséhez való hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása, illetve a reklám küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti, továbbá – a (4) bekezdés szerinti esetben – ebből a célból az ugyanazon reklámozó érdekében ugyanazon címzett részére 2009. október 1-jét követően első alkalommal küldött reklámküldeménynek tartalmaznia kell a lemondást lehetővé tevő, postai úton címzett, térítésmentesen feladható és könyvelt küldeményként, igazolható módon kézbesített válaszlevelet.
(8) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, ide nem értve a vállalkozás nevét és megjelölését.
(9)22 E § alkalmazásában címzett reklámküldemény: kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó – egyszerre legalább 500 címzett részére feladott, a címzett neve, címe, és az üzenet jellegét nem módosító adat kivételével azonos tartalmú – a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti, ott önállóan nem nevesített postai küldemény.
Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások
7. § (1) Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz.
(2) Tilos az olyan reklám, amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz.
8. § (1) Tilos az olyan reklám, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja.
(2) Tilos az olyan gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szóló reklám, amely alkalmas a gyermek-, illetve fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, szexualitásra utal vagy azt ábrázol, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus.
(3) Tilos az olyan reklám, amely gyermek- vagy fiatalkorút veszélyes, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat be.
(4) Gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység. E tilalom nem vonatkozik az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére.
9. § (1) Tilos az olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, különösen amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol (pornográfreklám).
(2) Tilos a szexuális szolgáltatás reklámja. A szexuális szolgáltatás fogalmát és reklámozásának további korlátozásait külön törvény állapítja meg.
(3) Tilos az olyan áru reklámja, amely rendeltetése szerint szexuális ingerkeltésre irányul.
(4) Nem kell alkalmazni az (1) és (3) bekezdés szerinti tilalmat a szexuális terméken, továbbá a szexuális termékek üzletén belül elhelyezett reklámra. A szexuális termék, illetve a szexuális termékek üzlete fogalmát külön jogszabály állapítja meg.
10. § Tilos az olyan áru reklámja, amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik.
11. § Tilos a tudatosan nem észlelhető reklám.
12. §23 Tilos a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott, árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan ajándék juttatás, árengedmény, kedvezmény, vagyoni előny és ajándéksorsolás reklámja.
13. §24
Az egyes áruk reklámozására és az azokkal összefüggésben történő szponzorálásra vonatkozó tilalmak és korlátozások
14. § (1) Tilos fegyver, lőszer, robbanóanyag és a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz reklámja.
(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti tilalmat
a) a kizárólag az (1) bekezdés szerinti termék forgalmazásával vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozó személyek számára szóló szakmai célú reklámra,
b) a fegyver vagy lőszer külön jogszabály szerinti fegyverszaküzletben, illetve annak a fegyver, illetve lőszer forgalmazása céljából kialakított elkülönített helyiségében, valamint a külön jogszabály szerint engedélyezett lőfegyver-kiállításon elhelyezett reklámjára, és
c) a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz kizárólag a külön jogszabály szerinti üzleten belül elhelyezett reklámjára.
15. § Tilos a külön jogszabályban meghatározott veszélyes eb, továbbá az állatviadal reklámja.
16. § Tilos emberi szervet, szövetet bármilyen felhasználás céljára reklámozni.
17. § Tilos a terhességmegszakítás, a terhességmegszakítást végző intézmény, arra alkalmas eszköz vagy eljárás reklámja.
18. § (1) Tilos alkoholtartalmú ital olyan reklámja, amely
a) gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól,
b) gyermek- vagy fiatalkorút mutat be,
c) alkoholtartalmú ital mértéktelen fogyasztására ösztönöz, vagy negatívan tünteti fel az önmérsékletet, illetve az alkoholfogyasztástól való tartózkodást,
d) az alkohol fogyasztását jobb fizikai teljesítménnyel vagy járművezetéssel kapcsolja össze,
e) olyan benyomást kelt, hogy az alkohol fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerhez,
f) azt állítja vagy olyan benyomást kelt, hogy az alkoholnak gyógyászati tulajdonsága van, serkentő vagy nyugtató hatású,
g) azt állítja vagy olyan benyomást kelt, hogy az alkohol személyes konfliktusok megoldásának eszköze lehet, vagy
h) a magas alkoholtartalmat az italok pozitív minőségi jellemzőjeként hangsúlyozza.
(2) Tilos közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját
a) sajtótermék első borítólapjának külső oldalán, illetve – honlap esetén – a nyitó oldalon,
b) színházban vagy moziban 20 óra előtt, illetve gyermek-, illetve fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően,
c) egyértelműen játék céljára szánt terméken és annak csomagolásán, és
d)25 köznevelési és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bejáratától légvonalban mért kétszáz méteres távolságon belül szabadtéri reklámhordozón.
19. § (1) Tilos a dohánytermék reklámja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom kiterjed a dohánytermék közvetett reklámjára is. Dohánytermék közvetett reklámja különösen az a reklám, amely
a) a dohányterméket közvetlenül nem jelöli meg, de a dohánytermékkel összefüggésbe hozható bármely más megjelölés vagy árujelző használatával alkalmas a dohánytermék reklámozására,
b) a dohányterméket más áru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutatja be, vagy
c) más árut dohánytermék elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutat be.
(3) Nem minősül dohánytermék reklámjának az olyan áru reklámozása, amelynek elnevezése, megjelölése vagy árujelzője valamely dohánytermékével megegyezik, ha az áru elnevezése, megjelölése vagy árujelzője egyértelműen elkülöníthető a dohánytermékétől.
(4)26 Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt tilalmat
a) a kizárólag a dohánytermék forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámra,
b) arra a sajtótermékre, amelyet nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: az Európai Gazdasági Térség államai) területén nyomtattak és adtak ki, és elsődlegesen nem az Európai Gazdasági Térség államainak területén való forgalmazásra állítottak elő.
(5)-(6)27
20. § (1) Nem nyújtható szponzorálás dohánytermékre vonatkozóan
a) olyan rendezvényhez, illetve tevékenységhez, amely az Európai Gazdasági Térség több államát érinti vagy azokban zajlik, vagy más módon határokon átnyúló hatással rendelkezik,
b) sport-, kulturális vagy egészségügyi rendezvényhez vagy tevékenységhez,
c) politikai pártok rendezvényéhez vagy tevékenységéhez.
(2) A dohányipari vállalkozás a tárgyévben reklámra és szponzorálásra fordított kiadásainak összegét a tárgyévet követő év március 31-éig honlapján és legalább két országos napilapban közzéteszi.
21. § (1) Tilos a gyermek-, illetve fiatalkorúak szerencsejátékban való részvételére felszólító reklám.
(2) Tilos közzétenni szerencsejátékhoz kapcsolódó reklámot olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól.
(3)28 Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot népszerűsíti.
(4)29 Tilos olyan reklámban szerepelni, amely a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül Magyarország területén szervezett szerencsejátékot népszerűsít.
22. § (1) Tilos közzétenni temetkezési szolgáltatás reklámját egészségügyi intézmény területén, épületének falán és kerítésén, valamint – az erre a célra kijelölt hely kivételével – temető területén. E korlátozás nem vonatkozik a temetkezési szolgáltatók nevét és telephelyének címét, elérhetőségét, valamint a nyújtott szolgáltatás teljeskörűségére utaló megjegyzést az egyes szolgáltatók megkülönböztetése nélkül, ábécésorrendben tartalmazó, az egészségügyi intézmény információs irodájában elhelyezett tájékoztatóra.
(2) Temetkezési szolgáltatásról szóló reklámban – a szolgáltató honlapján közzétett reklám kivételével – csak a szolgáltató neve, megkülönböztető megjelölése, elérhetőségének módja és időtartama, valamint a „temetkezés” szó, illetve a nyújtott szolgáltatásoknak és azok díjának tárgyszerű – kegyeleti jogokat nem sértő – felsorolása tüntethető fel.
Felelősségi szabályok
23. § (1) Az e törvényben foglalt rendelkezések megsértéséért – a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivételekkel – a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel.
(2) A reklám közzétevője a reklám tartalmából eredő jogsértés esetén
a) amennyiben az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ektv.) szerinti közvetítő szolgáltatónak minősül, mentesül a felelősség alól, ha eleget tett az Ektv. 8-12. §-ában meghatározott feltételeknek,
b) az a) pontban nem szabályozott esetekben – a c) pont kivételével – csak akkor felelős, ha a reklám tartalmát tevékenysége során megismerte vagy megismerhette, illetve
c) a címzettlen reklámküldemények tartalmáért felelősséggel nem tartozik.
(3) A 4. §-ban foglalt rendelkezés megsértéséért a magatartási kódexet kidolgozó, a kódex felülvizsgálatáért, illetve a magukat a kódexnek alávető vállalkozások általi betartása ellenőrzéséért felelős személy vagy személyek felelnek.
(4) Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, valamint az 5. § (2) bekezdése alapján adott nyilatkozat tartalmáért és valódiságáért a reklámozó felel.
(5) Az 5. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség megsértéséért a reklám közzétevője felel.
(6)30
(7) A 20. §-ban foglalt rendelkezések megsértéséért a szponzorálást nyújtó és a szponzorálást elfogadó vállalkozás egyaránt felelős.
(8)31 A 21. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértéséért a reklámban szerepet vállaló személy felelős.
Eljárás a törvény rendelkezéseinek megsértése esetén
24. § (1)32 A gazdasági reklámtevékenységre, továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a fogyasztóvédelmi hatóság vagy – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási kódex tekintetében – a Felügyelet jár el.
(2)-(3)33
(4)34 Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás és – a beszédcélú telefonhívás kivételével – elektronikus hírközlés útján megvalósuló reklám tekintetében a 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jár el az Ektv.-ben meghatározottak szerint.
(5) Az e törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki azt, hogy a sérelmet szenvedett fél az e törvény rendelkezéseinek megsértésére alapított polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse.
25. §35 Az eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
26. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az e törvényben meghatározott eltérésekkel a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)36 A dohánytermék reklámjára, valamint a dohánytermékkel összefüggő szponzorálásra vonatkozó rendelkezések megsértése miatti eljárásban a nemdohányzók védelmét ellátó egyesületet az ügyfél jogai illetik meg.
(3)37 Az eljáró hatóság ellenőrzése keretében kérheti az 5. § (3) bekezdése, valamint a 6. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartás bemutatását.
(4)38 E törvény rendelkezései – a 24. § (4) bekezdésében meghatározottak kivételével – az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(5)39
26/A. §40 (1)41 A Felügyelet eljárására az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az eljáró hatóság ellenőrzése keretében kérheti az 5. § (3) bekezdése, valamint a 6. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartás bemutatását.
27. §42
28-31. §43
32-38. §44
Záró rendelkezések
39. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2008. szeptember 1-jén lép hatályba, eljárási szabályait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A 3. § a) pontja, az 5. § (4) bekezdése, a 19. §, a 23. § (5) bekezdése, valamint a 42. § 2009. március 1-jén lép hatályba.
40. §45 A Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2015. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor fennálló szerződéseket legkésőbb 2015. szeptember 30-áig kell az e törvénynek a Módtv.-nyel megállapított rendelkezései szerint módosítani.
41-42. §46
43. §47
44. §48
45. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)49
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről, az 5. cikk (2) bekezdése kivételével [a 3. § a) és p) pont, a 19. § (1) és (2) bek., (4) bek. a) és b) pont, a 20. §, a 23. § (7) bek. és a 26. § (2) bek.],
c) az Európai Parlament és a Tanács – a 97/36/EK és a 2007/65/EK irányelvekkel módosított – 89/552/EGK irányelve (1989. október 3.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról, 3e. cikk (1) bekezdés e) pontja és 15. cikk [a 18. § (1) bek.].
(2)50
